a sietve megépített fafeldolgozó esete

Egy leleményes cég, a Celanese Corporation 1965-ben elhatározta, ideje beszállni az európai papírüzletbe. Ügyesen megszerzett egy hatalmas eukaliptuszültetvényt Szicíliában, gondolván, hogy a bőséges fatermésből csinál papírpépet. Fa van, indulhat a munka. A Celanese Corporation irigylendő vehemenciával nekilátott a fafeldolgozó fölépítésének. Seregnyi szorgalmas munkanélkülit juttattak soha nem remélt munkához, és a famalom rekordidő alatt büszkén pompázott az ültetvény közepén. Csak akkor szegte villámcsapásszerű bénultság a derék fások kedvét, amikor a szakértőgárda némi késéssel Amerikából megérkezett. Ezek a fineszes profik, mielőtt a malom üzemét beindították volna, nem bírták kíváncsiságukat legyőzni, és kekec módon kiruccantak magára az ültetvényre. És mit láttak fürkésző szemeik? Frissen ültetett, csenevész, pár hüvelyk magas csemetéket szép sorban. Nem volt nagy kunszt ezekután megállapítani, legalább egy generáción át alkalmatlanok az ifjonc fácskák papírgyártásra. Hogy a malom őröljön, a papírmasszát Kanadából kellett importálni – uszkve húsz évig. Egy évvel eme akció után a Celanese vesztesége meg bírta haladni a 77 millió dollárt.

a bizalmatlan török bírkozó

Egy híres török birkózó, Juszuf Izmaelo, 1898-ban Amerikában vendégszerepelt, és tekintélyes summát szedett össze. Menedzsereinek és támogatóinak tanácsa ellenére úgy határozott, nem bízik senkiben, csak magában, a pénzen aranyat vásárolt, amit mindenhová magával cipelt. Egyszer aztán elhatározta, visszatér szülőföldjére, Törökországba, hogy nehezen szerzett keresetével bearanyozza öregkorát. A Burgoyne nevű hajó, melyen hazafelé tartott, útközben a vízvonal alatt léket kapott egy zátonyon. Bár a többi utas túlélte a hajótörést, még Izmaelo birkózóereje sem volt képes arra, hogy fönntartsa magát – elnyelte a mély, aranyrudaival egyetemben.

A Watergate botrány és San Francisco Chronicle esete

Nem minden sajtóorgánum nyert a Watergate-ügyön. 1974-ben Charles Thierot, a San Francisco Chronicle tulajdonosa elutasította egy cikksorozat egyidejű közlési jogát, mely sorozatot a Washington Post épp akkor hozott, s mely a Watergate hotelbeli demokratapárti főhadiszálláson történt, és egy magyarázat nélküli betörésről szólt. "A nyugati partot nem fogja érdekelni a sztori", mondta, ezzel az eszement nagyvonalúsággal megengedve, hogy riválisa, az Examiner kaparintsa meg a jogot, mindössze 500 dollárért.

sony magnók és a Watergate botrány

Semmi kétség afelől, hogy az "Arany Öngól Díj" Richard Milhous Nixonnak jár. Ő határozott úgy, hogy a Fehér Házat hangra bekapcsoló Sony magnókkal lássák el. És lőn. A magnófelvételeket őrző szalagok, remélte, híven tudósítják az utókort történelmi szerepéről. Meg is tették. Akit részletesebben is érdekel az keressen rá a Watergate botrány részleteire.