Teddy bácsi házinyuszija

Az ökológiai egyensúly kifejezetten olyan terület, ahol a döntések jellemzően ütnek vissza, általában váratlanul – és igen kellemetlenül. Például amikor Teddy Hughes mester és családja az ausztráliai Új-Dél-Walesben letelepedett, Teddy magával hozta kedvenc házinyusziját, akit Cotton Tail-nek, Gyapjasfarkúnak hívott, s aki megérkezésükkor kiváló egészségnek és "áldott állapotnak" örvendett. Ha már Ausztráliában volt, Cotton Tail a szabadságot választotta, s mivel természetes ellenségek nem háborgatták, egy nyúltól leginkább elvárható módon, világra hozta számtalan utódát. Mr. Hughes jószívűségének egyenes következményeként a nyulak elárasztották Ausztráliát, s az 1960-as évekre a déli kontinens minden bizonnyal első számú istencsapása lett belőlük. Szaporodási kedvük évente a farmerek dollármillióit emésztette fel.

a zacskós leves meghódítja Európát

1958-ban a Campbell Soup Company úgy érezte, végre eljött az ideje, hogy meghódítsa Európát. Nincs ebben semmi kivetnivaló, ha csak az nem, hogy a cég eltökélten hitte, az Egyesült Államok és Európa fogyasztói között az égvilágon semmi különbség nincs. Noha jóakaratú tanácsnokok figyelmeztették őket az ellenkezőjéről, a cég töretlen optimizmussal egyszerűen néhány millió tasak levesport szállított az Egyesült Királyságba eladási céllal. Nem sok, egy darab sem kelt el, ami, ugye, nem lebecsülendő pénzügyi istencsapás. A brit háziasszonyoknak, mint kiderült, semmi tapasztalatuk nem volt a "neszlevesekkel", és egyszerűen úgy tekintették, a Campbell leves nem más, mint drága amerikai hiábavalóság apró dobozokban.