még jó, hogy nem ő hozta a döntéseket

A néhai Baldur von Schirach, a Hitlerjugend egykori vezetője kőkeményen tudta, mit kell a világ legrosszabb döntésének tartania. "Nagyon bolondok voltunk, nagyon bolondok, hogy abbahagytuk Nagy-Britannia támadását, és az oroszok ellen fordultunk."

a hasfelmetsző akcentusa

A west-yorkshire-i rendőrség is tragikusan rossz döntéssel jeleskedett. Éppen a yorkshire-i Hasfelmetsző előkerítésével voltak elfoglalva, amikor eljuttattak hozzájuk egy gunyoros, wearside-i akcentussal készült hangfelvételt. Valamennyi emberüket erre a dialektusban beszélő emberre összpontosították. Mikor a rendőrséget megkérdezték, biztosak-e abban, hogy a titokzatos hang a Hasfelmetszőé, John Hobson főfelügyelő azt felelte: "Száz százalékban az ember sohasem lehet biztos, de mi kilecvenkilencben azok vagyunk." Míg a rendőrség közel egymilliót ölt bele közleményekbe meg hirdetményekbe, számtalan munkaórát abba, hogy megtalálják a szalagon szereplő hang tulajdonosát, addig Peter Sutcliffe, a tizenhárom nő igazi gyilkosa szabadlábon maradt. Ugyanis nem beszélte a wearside-i dialektust.

Ronan Point az összedőlt torony

A rossz tervezési döntések legtisztább példája a tizennégy emeletes dél-londoni Ronan Point, ami arról nevezetes, hogy 1968-ban összedőlt. A közvélemény visszamenőleges megnyugtatására tett első kísérletek során a Lakásügyi Minisztérium bíztatóan és lelkendezve beszélt azon épületek százairól és ezreiről, amit ugyanezzel a Larsen-Neilson-technológiával építettek Skandináviában. Igen ám, de Larsen-Nielson maga mondta el, hogy ők sohasem húztak föl nyolc emeletnél többet. Erre a Lakásügyi Minisztérium véletlenül nem figyelt oda. S vajon miért nem építettek nyolc emeletnél magasabb házat? Többek között azért, mert a dán Építésügyi Minisztérium nem engedte. Erre az angol Lakásügyi Minisztérium ugyancsak nem figyelt. (A kormányhivatalokkal kapcsolatban úgy tűnik, majdnem egyenes matematikai arányosság van az ilyen össznépi placebó előfordulása és eltusolandó rossz döntések nagysága között.)

nem tudnak ezek célozni

John Sedgwick tábornok az amerikai polgárháborúban, a Wilderness csatában emberei mozgását figyelve fölállt, hogy kilessen a fedezék mögül. Tisztjei figyelmeztették, bújjon le, de a tábornok nem nagyon tisztelte az ellenfelet, és fittyet hányt a figyelmeztetésnek. "Lehetetlenség", jelentette ki. "Még egy elefántot sem találnak el ekkora távolságból." Tévedett, ez volt az utolsó mondata életében.

a balfácán klubtulajdonos

John Aspinall neve senkinek sem cseng ismerősen, talán nem véletlen; ez is egy rossz döntés végeredménye. Saját maga így mesélte: 1972-ben történt, mielőtt az arab invázió megindult, eladtam a Clermont Clubot (London) egymillió fontért. Azóta évi ötmillió fontos profitot termel."

Guiness rekordokba illő tévedés lehetett volna

A könyvkiadás történetének legnépszerűbb kiadványa, a Guinness rekordok könyve szerkesztője és társszerzője, Norris McWhirter őszinte csodálattal emleget a mai napig egy kis híján meghozott rossz döntést. Mikor az Arthur Guinness and Company médiaszakértői – meg hirdetési szakemberei tudomást szereztek a legek könyvéről, további információkat kértek, majd "szállították" professzionális ítéletüket a tervről: "Amatőr szellemű, pontatlan, és soha nem lesz sikeres." Ez nagyjából negyvennégy millió példánnyal ezelőtt történt.

a fekete arany rossz biznisz

Jim Slater a Fleet Streeten fő spekulátorna visszautasította, hogy egymillió fontot invesztáljon az északi-tengeri olajba, ami most több mint százmilliót érne. Indoka? A befektetés "túl spekulatív" volt.