a sirályszárnyas gépkocsi esete

John Zachary DeLorean elhatározta, hogy épít egy új, sirályszárnyas sportkocsit, ami majd az ő nevét viseli. Az ötletet felkarolta a brit kormány, és meggondolatlan sietségében több mint 50 millió fontot biztosított e cél megvalósításához – meg nem valósításához, mint később kiderült. És bár gépkocsiipari szempontból lehetett bármilyen különleges is a DeLorean-terv kormányvisszhangja, a hibák sorozata korántsem volt példaértékű. A DeLorean által tervezett gépkocsit "állatorvosi lónak" is nevezhetnénk – soha az egész világon nem sikerült még olyan gépkocsimodellt kifejleszteni, mint az övé, ha a konstrukciós hibák számát nézzük.

a féltékeny férj és a sárkányrepülő esete

James Barthes, dél-afrikai sárkányrepülő-oktató, amint éppen békésen repkedett 1977 júniusában, érdekes látványra lett figyelmes: Francis Chapman asszonyt pillantotta meg, aki meztelenül napozott egy háztetőn Barthes úr repülési útvonala alatt. Képzeletében obszcén gondolatok körvonalazódtak, melyek szoros összefüggésben voltak Chapman asszonnyal. Még alig indult le azonban a magasból a begerjedt repülő, amikor a hölgy férje géppisztollyal felfegyverkezve jött ki a hálószobából, és lesöpörte a légi Don Juant az égről.

egy félrefordítás, két atombomba

A II. világháború végén a Szövetségesek kiadták a "potsdami táviratot", követelve, hogy a Japán Császárság hadserege azonnal tegye le a fegyvert. A japán kormány azonnal válaszolt egy közlemény formájában miszerint egyelőre nem fűz megjegyzéseket az ultimátumhoz, arra vár, hogy a császár és a kormány megtárgyalja a dolgot.
Sajnos, a japán kormány hivatalos hírszolgálata, buzgón igyekezvén a közlemény angol nyelvű kiadásával, sebtiben döntött, és az "egyelőre nem fűz hozzá megjegyzést", úgy fordította, hogy "szándékosan nem vesz róla tudomást".
Több történész és politológus egybehangzó véleménye szerint, ha az ultimátumot nem utasították volna ilyen egyértelműen vissza, Truman elnök talán soha nem hagyja jóvá a Hiroshima és Nagaszaki elleni atomtámadást.

a lojális ugandai telefonközpontos

1971 januárjában dr. Milton Obote, Uganda akkori vezetője, Szingapúrban tartózkodott a Nemzetközösség Miniszterelnökeinek Találkozóján. Ott ötlötte ki, hogy megszabadul Uganda egyik katonai vezetőjétől, Idi Amin tábornoktól.
Dr. Obote a tettek embere volt, döntésének azonnali kivitelezéséhez látott. Megkérte a szálloda telefonközpontját, kösse őt össze a kampalai vezérkari főnökkel.
Az ugandai központos – aki Idi Aminnal egy törzsből származott – úgy vélte, földijét bizonyára érdekelni fogják a miniszterelnök hírei, így a hívást bekapcsolta Aminhoz is, aki ahelyett, hogy belenyugodott volna az elbocsátásba, azonnal akcióba lépett.

az emlékeztes honduras-salvador meccs

1969. június 27-én a világbajnoki labdarúgó mérkőzésen a bíró időn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát a szomszédos Hondurasszal szemben. El Salvador értékesítette a büntetőt, és 3:2-re megnyerte a meccset. A döntés drámai folytatása: ádáz, gól nélküli, döntetlennel végződött csata a csapatok szurkolói között kéz-, láb-, fej- és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain. Tudniillik az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fővároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva és elnáspágolva az ellenfél szurkolóit.
További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el, és a Közép-amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.
Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mint El Salvadorban komoly éhínség tört ki.
A világbajnokság következő fordulójában El Salvador kiesett.

a harcias paraguay-i elnök

Francisco Solano López, Paraguay elnöke meggyőződésének igazát bizonyítandó a leggyakorlatiasabb módot választotta, és 1865. március 18-án hipp-hopp hadat üzent a szomszédos Uruguaynak, Brazíliának és Argentínának. Így látta biztosítva a megoldást, ami őt katonai zsenivé avatja.
Az elkövetkező 5 év során Senor López saját személyiségének fatális félreértelmezése a lakosság felének pusztulásához, valamint az összes szociális és politikai intézmény összeomlásához vezetett.

a lusitania elsüllyesztése

Walter Schweiger német kapitány gondoskodott róla, hogy az USA belépjen az I. világbháborúba. Ő volt ekkor a parancsnoka az U-20 tengeralattjárónak.
1915. május 7-én az ír partoknál észlelték a brit Lusitania hajót, s ő úgy döntött, követi a Német Főparancsnokság legutóbbi utasítását, és torpedóz – természetesen, figyelmeztetés nélkül.
A Lusitániával együtt pusztult 1200 utas között 128 amerikai is volt.
Az ő haláluk játszott közre abban, hogy az USA hadba lépett Németország ellen.