1854-ben az Aix-i Líceum irodalomprofesszora olyan lépéshez folyamodott, amilyenre még nem volt példa: egyik diákjának fogalmazásból és francia nyelvből nullást adott. A diákot Émile Zolának hívták.
2012. április 13., péntek
példa nélküli teljesítmény émile zolától
1854-ben az Aix-i Líceum irodalomprofesszora olyan lépéshez folyamodott, amilyenre még nem volt példa: egyik diákjának fogalmazásból és francia nyelvből nullást adott. A diákot Émile Zolának hívták.
2012. március 20., kedd
a középszerű verdi
2012. február 26., vasárnap
ha egy üzlet megköttetik...
Olav Olavson svéd állampolgárnak 1910-ben komoly anyagi gondjai támadtak. Lehangoló állapotában pattant ki fejéből az isteni szikra: Eladja testét halála utáni orvosi kutatás céljaira. Néhány nappal később Olavson úr teste a Stockholmban székelő Karolinska Egyetem tulajdonát képezte.Forgandó a szerencse, az adásvételt követő évben csinos kis vagyont örökölt emberünk, és gondolta, visszavásárolja a testét saját magának.
Az egyetem megtagadta, hogy a testhez való jogait eladja, a bírósághoz fordult, és megnyerte a birtoklási pert. Olavsonnak nem maradt más, mint hogy úgy törjön borsot az intézet orra alá – csökkentve saját testének értékét –, hogy két fogát kihúzassa anélkül, hogy engedélyt kért volna testének effektív tulajdonosaitól.
2012. február 5., vasárnap
inkább mentek volna haza aludni
2012. január 14., szombat
a drága megfigyeltetés
1966-ban a General Motors egy újabb gyöngyszemet produkált. Egyre jobban bosszantotta őket egy fiatal fogyasztói érdekvédelmi aktivista, bizonyos Ralph Nader, aki sikeres kampányt folytatott a GM Corvair nevű modellje ellen. Nader azt terjesztette a GM termékéről, hogy "bármilyen sebesség mellett balesetveszélyes". Ahelyett, hogy a kocsi hiányosságait vizsgálták volna meg, a GM kézenfekvőnek találta, ha lenyomoztatja Mr. Nadert, hátha akad valami szaftos a magánéletében vagy a pénzügyeiben. Ha igen, hát egy életre elveszik a kedvét, hogy mások dolgába üsse az orrát.Mikor Nader felfedezte, hogy a General Motors által felbérelt nyomozók figyelik, beperelte a céget. Győzelme a tárgyalóteremben, illetve a figyelemre méltó 450.000 dolláros kártérítés megadta a lökést a fogyasztói mozgalmaknak, és ez az elkövetkező években olyan erővé vált, ami az amerikai gépkocsiiparnak súlyos milliókba került.
2011. december 17., szombat
a chevrolet nem megy mexikóban
2011. november 26., szombat
a volkswagen bogár és a ford esete
1948-ban a Volkswagen németországi gyárát meglátogatták brit és amerikai szakemberek. Háborús jóvátételként ugyanis felmerült az átvétel lehetősége. A gyár egyetlen terméke a Bogár volt, amit a háború előtt a német munkások számára "népautó"-nak terveztek. A szakemberek feladata az volt, becsüljék meg a Bogár esélyeit a háború utáni piacokon.Az amerikai delegációt a Ford Motor Company elnöke, Ernest Breech vezette. Az ő ítélete így szólt: "Ez a kocsi egy fabatkát sem ér." Brit részről Sir William Rootes hasonlóan vélekedett: "A Volkswagen", mondta, "nem felel meg a gépkocsi alapvető technikai követelményeinek."
A Volkswagen tehát elfeledve, a Ford Motor Company energiáit arra fordította, hogy egy olyan kocsit fejlesszen ki, ami szerintük eladható volt, olyat, "ami pontosan megfelel az amerikai ízlésnek".
A piackutatás új tudományát arra használták fel, hogy biztosítsák, a jármű és marketingje körül minden a legnagyobb rendben legyen. Még a névvel is ők foglalkoztak – ami Edsel lett, egy hagyományos keresztnév a Ford családból.
A Ford-kereskedők korántsem voltak ilyen lelkesek az Edsellel kapcsolatban, mikor azt bemutatták nekik, de a Ford még mindig bízott, hogy nyerőt alkotott. Mert hogyan is tudna egy olyan kocsi, amire annyi tudást, energiát és dollárt pazaroltak, elbukni?
Nagyon egyszerűen. A közönség a kereskedők véleményét osztotta, s a kocsi gyártását két év, két hónap és tizenöt nap múlva abbahagyták – és 350 millió dollárral maradtak el attól a ponttól, ahonnan a gyártó a profitot számolta volna.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


